Maimóni blogját már bemutattam Nektek, sokan szerettétek – és kekszmintázós receptjeit is -, ezúttal ő válaszolja meg karácsonyi kérdéseinket.
Hogyan ünneplitek a karácsonyt? Vannak egyedi karácsonyi hagyományai a családodnak?
Sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az esetlegességből átváltsak a tudatosságba. Eleinte mindig arra törekedtem, hogy az ételek, amiket készítek, egyszerűek, gyorsak legyenek. Tudatosan szembe akartam menni azzal amit anyósomnál láttam: karácsony előtt két nappal már sütött, 24-én egész nap lépni sem lehetett a konyhában, annyira dolgozott, aztán a vacsoránál szegény csak lehuppant a székbe, és holtfáradtan végignézte, amint a rengeteg munkájának eredménye fél óra alatt eltűnik. Hát nem, mondtam, én ezt nem… Ezért aztán tejszínes halfilét, meg általában valami egyszerű levest gyártottam. Persze, az is hozzátartozik a történethez, hogy az egyre növekvő gyereklétszámmal együtt járt, hogy sok éven át vagy terhes voltam, vagy szoptattam, amikor energiám sem volt arra, hogy nagy hagyományokat teremtsek.
A nagy változás csupán néhány éve következett be; egyrészt, megnőttek a gyerekeim annyira, hogy felszabadult némi kreatív energiám, másrészt elkezdtem blogolni, és hát a gasztrobloggerség kötelez… Egyszerűen hobbimmá vált, hogy sütök-főzök, új recepteket próbálok ki, és ma már a karácsony sem múlhat el különlegességek nélkül – a gyerekek segítségével.
Saját, és legkedvesebb hagyományunk az, hogy 25-én a barátainkkal együtt elmegyünk egy közeli gyógyfürdőbe, és ott áztatjuk magunkat naphosszat…
Hogy ünnepeltetek gyerekkorodban? Mi a legkedvesebb gyerekkori karácsonyi emléked?
Ó, a gyerekkorom karácsonyai… Nagypapáméknak kocsmája volt, összeépítve a házával. Náluk gyűlt össze 24-én este mindig az egész család, vagyis ők, az unokatestvéreim, az ő szüleik, mi… Jó sokan voltunk. Az ajándékozás után családilag vonultunk be a zárt kocsmába csocsózni, óriási bajnokságokat játszottunk le 3-4 óra alatt. Volt, amikor műsort is adtunk, mi, gyerekek a felnőtteknek.
Mennyivel más most, hogy gyerekekkel ünneplitek a karácsonyt?
Teljesen más, hiszen távol kerültem a családomtól, részemről vége szakadt a karácsonyi csocsóbajnokságoknak… Ezek hiányoztak, amíg ki nem épültek szép lassan a saját karácsonyi hagyományaink. A gyerekek tevékeny résztvevői az ünnepnek, segítenek a karácsonyfa díszítésében, sőt, pár éve teljesen egyedül végzik ezt a feladatot.
Van különösen emlékezetes karácsonyod?
Konkrétan egyet nem tudok kiragadni, de arra emlékszem gyerekkoromból, hogy valahogy mindig karácsonyra romlott el a tévénk…
Mi az, ami nem maradhat el karácsonykor?
A flódni és a sólet. A sóletet azért szeretem, mert csak felteszem a tűzhelyre, és a kuktában szépen magától megfő, és amikor már minden elfogyott, még akkor is lehet enni egy kis sóletet… A flódnit meglehetősen macerás elkészíteni, de az aztán olyan…
Van valami jó karácsonyi ötleted/tipped/tanácsod/ajándéktipped?
Először is szeretném leszögezni, rendkívül gusztustalannak tartom, hogy a médiából áradó reklámkampányokkal arra próbálják rávenni az embereket, hogy ha nincs pénzük ajándékra, vegyenek fel hitelt. Akkor inkább készítsünk valami kis személyeset. Például ajándékozzunk sütikeveréket.
Vagy például dobozos virágot: (Ez szerintem pici gyerekeknek is nagyon jó ajándék, lehet gondozni, öntözni, figyelni, mi is lesz az elvetett kis magból – Heni)
De készíthetünk kedves fotóalbumot családunkról, rajzokkal kidíszítve, a gyerekekkel közösen, a nagymama semminek sem örül jobban!
Móni, ezúton is nagyon köszönöm a beszélgetést és kívánok Neked boldog Karácsonyt és örömmel, szeretettel és szerencsével teli új évet!
A képek Maimoni blogjáról származnak, a képekre kattintva a vonatkozó bejegyzéseket éritek el.
