Csernus Imre Drogmájáról mindent gondoltam, csak azt nem, hogy ennyire megérint és így felkavarja az életemet. Írtam már róla kétszer is, itt és itt.
Még meleg ősz volt, mikor Eszti kolléganőmet elrángattam a könyvbemutatóra, azóta Esztiből már barátnőm lett, a könyv pedig nem került a helyére. Mármint nincs polcon, elől van. Kiolvastam, nem lapozom vissza, nem nézek bele nap mint nap, de elől van. A második olvasást várja.
Korábban nem írtam arról, hogy mi volt a bemutatón, pár sorban szóltam talán arról, hogy milyen volt, úgy szubjektíven, nagyon hiteles és szórakoztató. Szürreális, bármit is jelentsen ez:-)
Jegyzeteltem, azokat a mondatokat, amik engem megérintettek. Ezek jönnek most, az alábbiak tehát nem az én gondolataim, hanem Csernus és szerzőtársainak (Dobai Benedek, Tárnok Alfonz) hanyagul levetett nem mindig szó szerint idézett okosságai.
A változást, ha nem előzi meg krízis, nem lesz változás.
Merem vállalni személyiségem árnyoldalait, és ez jó. Tudatosan hajtok olyan dolgokra, amitől tartok. Régen ez ösztönös volt – naná, hogy a Csernus mondta. Tudom az erőt koncentrálni, ha kell használni.
Mániás – mert nem csak az mániás, aki nem tud leszokni a kábítószerről/cigarettáról/alkoholról/játékról/munkáról. Mániás: mélyben félelem, menekül a felelősség elől, ami a világban vár rá. Menekülnek a realitás elől, menekülnek a mániába – munkába, drogba, alkoholba. Úgy tudja megakadályozni, ha számon tartja. Csernus is hajlamos a menekülésre, de ma már nem szeretni. (Az “ismerd meg önmagadat” helyett én inkább a “tudd önmagadat” preferálom – ez most kivételesen a saját gondolatom).
Amit az ember kiás önmagának gödröt, azt betemetheti. Ha van hite, ha hisz önmagában. (hitet önmagamban, please!)
Valamelyik szerzőtárs: A menekülő ember a függő, sokkal előbb voltam függő, mint drogoztam, és sokkal tovább. Az a függő, aki kompenzál. A terápia folyamán a terapeuta másodlagos függőséget alakít ki, ezért feladata, hogy ezt csökkentse.
A szülő: minta a saját konfliktuskezelésével, következetes, tartja-e magát ahhoz, ahogy él, értékrend. Kevés a hiteles minta. A szeretet mint érzet kizárja az objektív meglátás lehetőségét. A szülők rengetegszer úgy csinálnak, mintha istenek lennének. Rohannak, a gyermeknek munkájuk gyümölcsét adják át.
A gyerekek: érzik, látják, megtudják, hogy a szülők hazudnak, álszentek, céltalanok. A 18 évesek 1/3-a megfordult súlyos lelki problémával pszichológusnál.
Nektek, szeretettel. Nem lesz több folytatás (Drogma témában)
